Feladatorientáció

A feladatorientáció felmérése során információkat kapunk arról, hogy a kitöltő mely típusú feladatokban, és milyen szerepekben tud a leginkább hatékonyan működni.

Az MPA Csoportszerepek tesztje és eredményei egy több, mint 10 éves saját kutatáson alapuló koncepció, amely több kapcsolódó kérdőív releváns adataiból állapítja meg, hogy a kitöltő mely szerepekben, és milyen módon tud optimális teljesítményt nyújtani. Az eredményekből jól látható, hogy melyek a fő motivációk, inkább vezető, vagy végrehajtó szerepkör jellemző a kitöltőre. Az eredmények összesen öt fontos területre terjednek ki, és átfogó képet adnak a feladatorientációról öt dimenzió mentén.

Konfliktuskezelés

A konfliktuskezelési stratégiák azonosítása információval szolgál a különböző helyzetek konstruktív kezelése kapcsán, az önérvényesítés és az együttműködés jellemző szintjéről, a nézetkülönbségek során spontán módon alkalmazott stratégiákról és ezek hatékonyságáról, valamint a fejlesztendő területekről.

Az MPA Konfliktuskezelési tesztje lehetővé teszi, hogy mélyebb rálátást kapjunk a kitöltő konfliktusok esetén tanúsított attitűdjéről. A konfliktuskezelési módok felismerése elengedhetetlenül fontos lépés egy olyan önfejlesztési folyamatban, ahol célként jelenik meg a viták rendezése, és egyidejűleg a kapcsolat minőségének fenntartása is. Az egyéni eredmények alapján pontosan láthatóvá válnak a fejlődés lehetséges irányai. Ezen stratégiák szervezeti szinten történő vizsgálata pedig megmutatja a szervezet attitűdjét és megküzdési képességének aktuális szintjét is.

Viselkedéstípus

A kommunikációs és viselkedési stílus felmérése hasznos információkat ad arra nézve, hogy a mindennapi és munkahelyi helyzetekben, különböző kommunikációs szituációkban milyen módon kezelhetők hatékonyan a kihívások az egyéni jellemzők feltárása és tudatosítása, valamint más viselkedéstípusokkal való összehangolása mentén.

Az MPA Viselkedéstípus teszt elméleti alapja a Jung-Jacobi kerék, amelyet Jolande Jacobi hozott létre Carl Gustav Jung és William Marston személyiség-tipológiájának egyesítésével. A teszt abban segít a felmért személynek, hogy jobban megértse, és más perspektívából lássa saját maga és mások viselkedését. A modell a személyiségtípusok felmérését olyan magatartásformákra alapozza, ami lehetővé teszi az eredmények munkahelyi környezetben történő hatékony alkalmazását. Az eredmények alapján a felmért személy jobban megértheti a különböző típusok erősségeit és gyengeségeit, így ez a tudás beépíthetővé válik a kapcsolatok és a kommunikáció szintjén. A modell gyakorlati alkalmazása lehetővé teszi a jobb együttműködést a munkatársak között, valamint segíti a kommunikációt és a vezetői képességek fejlesztését.

Személyiség-dimenziók

A személyiségdimenziók felmérése alapján láthatóvá válik, hogy a felmért személy jellemzően hol helyezkedik el a stabilitás – érzelmesség, extraverzió – introverzió, megőrzés – felfedezés, kihívás – harmónia keresés, valamint spontaneitás – fókuszáltság tengelyeken.

Az MPA Személyiségdimenziók tesztjének elméleti alapja a Big Five személyiségtipológia, amely egy széles körben elterjedt és használt modell a személyiség öt dimenziójának leírására. Az elmélet a személyiségpszichológia több évtizedre kiterjedő kutatásain alapul, amelyek során a személyiség jellemzőinek összefüggéseit és összetevőit vizsgálták. A teszt gyakorlati jelentősége, hogy segít a kapcsolatok, a munkahelyi teljesítmény és az életszemlélet összefüggéseinek megértésében. Az eredmények hasznosak lehetnek a fejlődési és karrier tervek kialakításában is.

Stressz-mintázatok

A résztvevő pozitív és negatív stressz-szintjének felmérése fontos adatokat biztosít az egyes helyzetekbe való érzelmi bevonódással és megterheltséggel, így az energiafelhasználás hatékonyságával kapcsolatban.

Az MPA Stressz-mintázatok tesztje a tranzakcióanalízis elméletére (TA) épül. A elmélet alapfeltevése, hogy a stresszt nem kizárólag a minket érő külső események okozzák, hanem az ezekre adott reakcióinknak is nagy szerepe van a stressz-szint növekedésében. A teszt segítségével meghatározható, hogy melyek azok a gondolkodási minták, amelyek meghatározzák az egyén külső ingerekre adott reakcióit. A mintázatok beazonosítása által az egyén mélyebben megismeri saját működését, felismeri ezek hatásait a különböző élethelyzetek és a munkavégzés során. A külső eseményekre, ingerekre adott reakcióink tudatosítása lehetővé teszi, hogy ne elszenvedői, hanem aktív alakítói legyünk az eseményekre adott válaszainknak.

Empátiás képesség

Az empátiás képesség alacsony, optimális, vagy magas szintje meghatározó a résztvevő kooperációjában, különösen stressz- vagy konfliktus helyzetekben, ezért fontos ennek tudatosítása.

Az MPA rendszerben az empátiás képességet a Deutsch-Madle féle empátia skála segítségével mérjük. A kérdőív része a szituációs jellemzők és az azokra adott reakciók meghatározása. A kapott eredmények alapján meghatározható az egyén képessége mások érzéseinek és szempontjainak megértésére, ami fontos szerepet játszik az interperszonális kapcsolatokban. Az empátiás képesség a munkahelyi viselkedés és a vezetői működés szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír.

Attitűdök / én-állapotok

Az attitűd felmérés a társas helyzetekben jellemző viselkedésmintákra vonatkozóan ad információkat a felmért személyről.

Az MPA rendszerben az Attitűd / Én-állapotok teszt az Eric Berne által kifejlesztett Tranzakcióanalízis Elmélet (TA) része, és az önismeret fejlesztése mellett számos területen hasznosítható munkahelyi környezetben is. A Berne által kidolgozott kommunikációs modell az emberi interakciók elemzésére szolgál, és az egyén három különböző én-állapotát, a felnőtt, a szülői, és a gyermeki én-állapotot, valamint ezek változatait határozza meg. A felmérés célja, hogy az egyén megértse saját én-állapotainak változásait, és hogy azok hogyan befolyásolják a jelen pillanatban végzett tevékenységeit, aktuális döntéseit, viselkedését, és szükség esetén tudatosan változtathasson ezeken.

Konstruktív vezetés

A konstruktív vezetési képesség felmérésének segítségével arra kaphatunk választ, hogy a vezető milyen hatékonyan alkalmazza a belső motiváció erősítésének eszközeit, így szükség esetén kijelölhetők a fejlesztés irányai.

Az MPA Konstruktív vezetés tesztje azt vizsgálja, hogy a vezető mennyire képes motiválni munkatársait a szervezeti célok megvalósításában. A teszt megalkotásánál a konstruktív vezetés elméletét vettük alapul, mely szerint a konstruktív vezető számára kiemelt fontosságú, hogy a szervezeti teljesítmény maximalizálása mellett figyelembe vegye a munkatársak szükségleteit és támogassa őket egyéni céljaik megvalósításában is. A teszt azt vizsgálja, hogy a vezető képes-e a munkatársak nagyobb teljesítményre való motiválására, a munkahelyi pozitív légkör megteremtésére és fenntartására, valamint az egyéni különbségekben rejlő lehetőségek kiaknázására.

Vezetési stílus és hatékonyság

A felmérés eredményeiből beazonosítható, hogy a vezető mely vezetési stílusokat alkalmazza a különböző vezetési helyzetekben, hogyan és milyen hatékonysággal irányítja beosztottjait és a munkavégzést.

Az MPA Vezetési stílus és vezetői hatékonyság tesztje Paul Hersey és Ken Blanchard helyzetfüggő vezetés elméletére épül. Az elmélet lényege, hogy a vezetőnek nem elég ismernie és alkalmaznia a különböző vezetői stílusokat, de azt is jól meg kell tudnia választani, hogy egy adott helyzetben melyik vezetői stílussal tudja a lehető legjobb eredményt elérni. A teszt azt vizsgálja, hogy a vezetőnek megtalálható-e mind a négy stílus (irányító, motiváló, támogató és delegáló) a vezetői eszköztárában, van-e olyan amelyik túl nagy hangsúlyt kap, vagy éppen hiányzik, és képes-e felismerni egy konkrét szituációban a leghatékonyabb működési módot.

Egyéni és vezetői kompetencia felmérés - komplex kép a működésről

Mérési fókusz kijelölése

Kitöltés és adatgyűjtés

Riport és fejlesztési terv

Alkalmazott személyiség és kompetencia tesztmodulok